1322-es keltezésű az az oklevél, amely bíráskodási kiváltságot adományoz a szentgáliaknak a vadászaton való részvételért. A soron következő uralkodók ezt a kiváltságot megerősítették egészen 1848-ig. Az ősök hagyatéka meghatározta Szentgál gazdasági, társadalmi fejlődését. Identitásuk alapjait jelenti, jelképe mindannak, ami embert a természettel összekapcsol és vele szemben alázatra tanít. A mai formáját elnyerve alakult meg a vadásztársaság, jelenleg közel 30 fő tevénykedik aktívan és őket segíti a 2 fő hivatásos vadász.
Elhelyezkedés
Szentgál község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 9502 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe és harmadik legnagyobb területű települése. Földrajzilag a Bakony nagy részén fekszik területünk, több, mint 6000 hektáron folytatunk vadászati- vadgazdálkodási tevékenységet. Jellegzetesen bakonyi a vidék, erősen tagolt, hirtelen mély völgyekkel. Erdősültségünk kb. 30 százalék. Főbb erdőtípusaink a kemény lombosok, de előfordulnak tűlevelűek is, a vadnak természetes vízlelőhelyekkel.
Vadászati lehetőségek
Területünkön nagyvad vadászatra nyílik lehetőség: gímszarvas, vaddisznó, őz. Ezek állományai jó minőségűek, jó eséllyel vadászhat itt külföldi és belföldi vadász egyaránt. Évente 200-220 darab gímszarvas, 80-100 db őz és 250-270 db vaddisznó a teríték. Lehetőség van dúvad minden fajtájának vadászatára is. Az évente elejtett 40-60 darab szarvasbika szépszámú érmes trófeát adott.